Határok Nélkül - Magyartól Magyarig- Kulturális és Turisztikai Egyesület

ALAPSZABÁLYA

I.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Az egyesület tagjai az egyesülésről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései alapján önálló szervezettel és költségvetéssel rendelkező társadalmi szervezetet hoznak létre.

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező közhasznú szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

2./ Az egyesület jogi személy.

3./ Az egyesület tevékenységét pártoktól függetlenül végzi, azoktól támogatás nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4./ Az egyesület közhasznú szervezetként folytatja tevékenységét.

5./ Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesedhet.

III.

AZ EGYESÜLET CÉLJA

Az egyesület célja:

• gyermekek, fiatalok és felnőttek számára olyan tanulmányutak, táborok szervezése, amely bemutatja a határon túli magyarok lakta területek örökségeit, személyes élmények szerzésével képezi, fejleszti történelmi, művészettörténeti, örökségvédelmi ismereteiket, elhivatottságukat;
• a határon túli gyermekek, fiatalok és felnőttek számára olyan magyarországi programok, táborok, rendezvények szervezése, megvalósítása, mely erősíti a nemzeti összetartozás érzését;
• a magyarországi és a kárpát-medencei turizmus támogatása, gyakorlása, megvalósításhoz az infrastrukturális háttér megteremtése, fejlesztése;
• a határon túli magyarok lakta régiók épített, tárgyi és szellemi örökségére (továbbiakban: örökség) irányuló kutató, feltáró, dokumentáló, valamint ezeket közzétevő, oktató, népszerűsítő tevékenységek;
• a kulturális turizmus szervezésével és támogatásával örökség-védelmi és műemlék-védelmi tevékenység megvalósítása, a rossz állapotú vagy elhanyagolt épületek fennmaradása és hasznosítása érdekében tevékenységek szervezése;
• régészeti tevékenységek támogatása, szervezése a határon túli magyarlakta területeken;
• a határokon túli magyarok anyanyelvű oktatásának, az oktatással foglalkozó egyének és szervezetek támogatása, segítése;

   IV.

AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE

1./ Az egyesület neve: Határok Nélkül - Magyartól Magyarig- Kulturális és Turisztikai Egyesület

2./ Az egyesület székhelye: 2370 Dabas Bajcsy-köz 5.

V.

TAGSÁGI VISZONY

1./ A tagsági viszony létesítésének feltételei:

Az egyesület tagja lehet minden olyan magánszemély, jogi személy, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – aki az egyesület célkitűzéseit elfogadja és az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni, melyért az egyesület elnöke felel.

2./ A tag jogai:

-  részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

- választhat és választható az egyesület szerveibe.

- az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Pest megyei Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

3./ A tag kötelezettségei:

A tag köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

4./ Pártoló tagok

A pártoló tagok az egyesület céljainak megvalósítása érdekében anyagi támogatást nyújtanak az egyesületnek, de annak tevékenységében személyesen nem vesznek részt.

A pártoló tagokat az egyesület közgyűlésére meg kell hívni, ahol őket tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg.

A pártoló tagnak szavazati joga nincs, az egyesületben tisztségre nem választható. A pártoló tagokról nyilvántartást kell vezetni.

5./ A tagsági viszony megszűnése

Megszűnik a tagsági viszony

• a tag halálával,
• jogutód nélküli megszűnéssel,
• kilépéssel,
• kizárással.

A kilépés a tag önkéntes akarat-elhatározása.

Kizárásra az egyesület akkor jogosult, ha a tag súlyosan megszegi az egyesület elveit, nem egyesületi taghoz méltó magatartást tanúsít, nem teljesíti az Alapszabályban foglalt kötelességeit.

A tagot a tagsági viszony megszűnésekor a nyilvántartásból törölni kell.

A kizárást kimondó határozatról a tagot 8 napon belül írásban kell értesíteni.

Amennyiben a tag a kizárást jogsértőnek találja, jogában áll a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a határozatot bíróság előtt megtámadni.

VI.

AZ EGYESÜLET SZERVEI

1./ Közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

A közgyűlés ülései nyilvánosak.

Kötelező a közgyűlés összehívása:

ˇ  ha a bíróság elrendeli,

ˇ  ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

E kérelmet az Elnökségnek kell megküldeni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály megállapítása és módosítása,

- a tisztségviselők megválasztása, visszahívása,

- az egyesület más társadalmi szervezethez való egyesülésének, feloszlásának kimondása,

- az Elnökség évi beszámolójának elfogadása.

- a Közhasznúsági jelentés elfogadása.

A közgyűlést az egyesület Elnöksége hívja össze.

A közgyűlést – annak időpontját minimum 15 nappal megelőzően – a napirend közlésével írásban kell összehívni.

A tagok legalább egyharmadának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjébe.

A közgyűlés a tagok 50 %-a+1 fő jelenléte esetén határozatképes.

Határozatképtelenség esetén 8 napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés – az eredeti napirend tekintetében – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, abban az esetben, ha az eredeti meghívóban az erre való figyelmeztetés megtörtént.

A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza.

A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke (levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd a közgyűlés által megválasztott két tag hitelesíti.

A közgyűlések nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

Az egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen szerződésben szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a társaság vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben helyi sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

Az elnök köteles a közgyűlés által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

Az elnök köteles a közgyűlés, illetve az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

Amennyiben az irat a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 8 napon belül közleményként valamely helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozni.

2./ Elnökség

Az Elnökség tagjait a közgyűlés 3 évi időtartamra, nyílt szavazással választja meg.Az Elnökség az egyesület elnökéből, és két tagból áll.

Az Elnökség feladatai

ˇ  az évi költségvetés elfogadása

ˇ  új tag felvétele

ˇ  a tag kizárása

ˇ  éves beszámoló elkészítése

Az Elnökség a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja az egyesület tevékenységét, kialakítja az egyesület szervezetét, gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat.

Az Elnökség dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik az egyesület más szervének hatáskörébe.

Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

Döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente minimum két alkalommal kell összehívni.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze.

Az elnökség ülését – annak időpontját minimum 15 nappal megelőzően –a napirend közlésével, írásban kell összehívni.

Az elnökségi tagok írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni az elnökségi ülés napirendjébe.

Az elnökség ülései nyilvánosak, azon hallgatóként bárki részt vehet.

Tanácskozási jog kizárólag a vezetőség által e joggal felruházottakat illeti meg.

Nem vehet részt az elnökség határozathozatalában az a személy, aki valakinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont), élettársa a határozat alapján

a./ kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A döntéseket (határozatokat) minden évben folyamatos sorszámozással, a döntés meghozatalának időpontjával (év, hó, nap) kell jelölni, meg kell határozni a végrehajtás határidejét és felelősét. A döntésekről nyilvántartást kell vezetni, melyből a végrehajtás, illetve a végrehajtásról történt beszámolás nyomon követhető.

A döntéshozásról készült jegyzőkönyvből ki kell tűnni, hogy a döntéseket hány szavazattal, ellenszavazattal és tartózkodás mellett hozták meg.

3./ Ellenőrző Bizottság

Az Ellenőrző Bizottság tagjait a közgyűlés 3 évi időtartamra, nyílt szavazással választja meg.

Az Ellenőrző Bizottság elnökből és két tagból áll.

Feladata:

Az Elnökség éves beszámolójának – annak közgyűlés elé terjesztését megelőzően – történő felülvizsgálata, az évi költségvetés véleményezése.

Az Ellenőrző Bizottság a beszámoló és költségvetésről elfogadott döntését a közgyűléssel a határozathozatal előtt ismerteti.

Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felel.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke, vagy tagja aki

a./ a vezető szerv elnöke, vagy tagja,

b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,

c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, - illetve

d./ az a./ - c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az elnökség működését és gazdálkodását.

Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, felvilágosítást kérhet, az iratokba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az Ellenőrző Bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a./ a szervezet móködése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

  VII.

TISZTSÉGVISELŐK

1./ Az egyesületben tisztségviselők

ˇ  Elnök

ˇ  Elnökségi tagok

ˇ  Ellenőrző Bizottság elnöke

ˇ  Ellenőrző Bizottság tagjai

Tisztségviselő csak magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki a közügyek gyakorlásától eltiltva nincs.

A Tisztségviselők visszahívásáról a közgyűlés dönt.  

Visszahívásra akkor jogosult, ha a tisztségviselő súlyosan megszegi az egyesület elveit, nem egyesületi taghoz méltó magatartást tanúsít, nem teljesíti az Alapszabályban foglalt kötelességeit, illetve a Közgyűlés határozatait nem hajtja végre. A visszahívás ellen az érintett jogorvoslattal élhet.

2./ Elnök

A közgyűlés választja 3 évi időtartamra, nyílt szavazással.

Feladata:

Az Elnökség ülései közötti időtartamban az egyesület irányítása, vezetése a közgyűlés, és az Elnökség határozatainak megfelelően.

Tevékenységéről köteles az Elnökségnek beszámolni.

Az egyesületet az elnök képviseli, az aláírásra önállóan jogosult.

3./ Az Ellenőrző Bizottság elnöke

A közgyűlés választja 3 évi időtartamra, nyílt szavazással.

Feladata:

A Bizottság tevékenységének irányítása.

Beszámolni a Bizottság munkájáról a közgyűlésnek.

4./ Összeférhetetlenségi szabályok

Az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pont) ugyanannál a közhasznú szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az egyesület vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja.

5./ Az egyesület képviselete

Az egyesület képviseletére az elnök jogosult.

Az elnök képviseleti joga önálló.

A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben kizárólag az elnök aláírása szükséges.

VIII.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányuló szabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.

Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

Az egyesületet a Pest megyei Bíróság veszi nyilvántartásba.

IX.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és magánszemélyek hozzájárulásából, illetve pályázati támogatásokból képződik.

Az egyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági – vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

A gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, az kizárólag az alapszabályban meghatározott célokra fordítható.

Amennyiben az egyesület pénzeszközeit kívánja befektetni, úgy köteles befektetési szabályzatot alkotni és ennek megfelelően eljárni, azzal, hogy a befektetésből származó eredményt sem oszthatja fel, köteles azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani.

A befektetési szabályzat elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

X.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület megszűnik:

• feloszlással,
• más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
• megszűnésének megállapításával.

Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonát  tagjai között, közgyűlési határozattal osztja fel.

Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

XI.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

1./ Nyilvánosság, iratbetekintés

Az egyesület tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintésről gondoskodni, illetve azokról felvilágosítást adni az egyesület elnöke jogosult.

Az iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell az elnöknek megküldeni.

Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv, illetve személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve a jogszabály, vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.